A ma körülbelül százezer embert foglalkoztató vagyonvédelmi iparágban két-háromezren veszíthetik el állásukat a rezsióradíj közeljövőben várható bevezetése után. Az ezermilliárdos piacon osztozó 3500 cég elsősorban a képzetlen, a vagyonőri munkát amúgy is csak kényszerből választóktól válik majd meg. A többiek azonban az eddiginél többet fognak keresni, és főleg törvényesen, azaz biztosak lehetnek abban, hogy a munkáltatójuk befizeti a bérük után az adókat és a járulékokat.
Legalábbis ebben bízik a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, Német Ferenc, aki szerint a napokban megjelenő belügyminiszteri rendelet 1700-1800 forint között állapítja majd meg a vagyonvédelmi piacon alkalmazandó rezsióradíjat. Ami azt jelenti, hogy ennél alacsonyabb óradíjjal a jövőben senki nem vállalhat őrző-védői feladatokat. Másfelől, hogy közbeszerzésen sem nyerhet el senki ilyen munkát a rendeletben meghatározottnál olcsóbb ajánlattal.
Legalábbis ebben bízik a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, Német Ferenc, aki szerint a napokban megjelenő belügyminiszteri rendelet 1700-1800 forint között állapítja majd meg a vagyonvédelmi piacon alkalmazandó rezsióradíjat. Ami azt jelenti, hogy ennél alacsonyabb óradíjjal a jövőben senki nem vállalhat őrző-védői feladatokat. Másfelől, hogy közbeszerzésen sem nyerhet el senki ilyen munkát a rendeletben meghatározottnál olcsóbb ajánlattal.
Még a közelmúltban is megtörtént, hogy állami cégek, minisztériumi főhatóságok, sőt megyei bíróságok is nyertesnek hirdették ki a 700-900 forintos óradíjjal pályázó vagyonvédelmi cégeket az általuk kiírt közbeszerzéseken, noha pontosan tudták, tudniuk kellett, hogy minimum 1200 forint óradíjat kell fizetniük a vállalkozásnak vagyonőrönként ahhoz, hogy a cég alkalmazottainak legalább a minimálbért kifizethesse, és persze annak közterheit is befizethesse. És vállalkozásnak ekkor még egy fillér nyeresége sem lesz.
A megbízók, köztük az állam, évek óta feketefoglalkoztatásra kényszerítették a vagyonvédelmi cégeket. A vállalkozások szövevényes alvállalkozói hálózatokat alakítottak ki, az azokba bevont cégek hosszabb-rövidebb idő elteltével cégtemetőben végezték. A NAV az utóbbi időben kezdte meg csupán e cégtemetők felszámolását és a vagyonvédelmi szakma átfogó, szisztematikus ellenőrzését. A cégek egy része az óta új trükkökkel próbálkozik.
Német Ferenc szerint azonban a jövőben trükkök helyett a törvényes út is kifizetődő lehet a cégeknek. Kérdéses persze, hogy a megbízók hajlandók lesznek kifizetni a rezsióradíjakat. Takarékossági megfontolásokból nem kényszerítik-e rá a vagyonvédelmi cégeket, hogy kevesebb emberrel oldják meg ugyanazt a feladatot?
A kamara elnöke szerint ez reális veszély, ezért számolnak azzal, hogy a vagyonőrök két-három százaléka el fogja veszíteni a munkáját. A megbízók ugyanis a pénzükért egyre inkább a képzettebb vagyonőrökkel dolgozó, technikai eszközökkel jól felszerelt cégek keresik majd. Aki nem képzi (tovább) az embereit és nem fejleszt, kiszorul a piacról.
De vajon az állam, amely szintén igencsak sóher volt a múltban, a jövőben kifizeti a magasabb óradíjakat, vagy közmunkásokkal végezteti el a vagyonvédelmi feladatokat? Német Ferenc ez utóbbitól nem tart, a vagyonőrök jogai és kötelezettségei képesítéshez kötöttek. Ami pedig az anyagiakat illeti, egy meg nem nevezett, magas beosztású belügyi tisztviselőre hivatkozva úgy fogalmazott: az ágazat kifehérítése adóbevétel-többletet jelent a költségvetésnek, amiből kifizethetők lesznek a megnövekedett költségek. De ha nem, ha valakinek, az államnak akkor is illik betartania a maga alkotta jogszabályokat.