.jpg)
Modern rabszolgaságként jellemezte egy a Hír24-et felkereső BKV-s vagyonőr jelenlegi munkáját. Szerinte embertelen és törvénytelen körülmények közt dolgoznak. A szakszervezet tud a gondokról, megoldás azonban egyelőre nincs.
Nappal a metróban, éjjel a buszokon állnak. Járkálniuk is tilos. Havonta minimum 240 órát dolgoznak, sokan azonban több mint 300-at. Mindezt van, ahol óránként 420 forintért, pótlékok nélkül. Nincs szabadság, csak papíron. Nincs betegállomány. Nincs váltótárs. Van azonban büntetés. A bérből vonják le.
BKV-s vagyonőri munka - a modern rabszolgaság
Modern rabszolgaságként jellemezte egy a Hír24-et felkereső BKV-s vagyonőr jelenlegi munkáját. Szerinte embertelen és törvénytelen körülmények közt dolgoznak. A szakszervezet tud a gondokról, megoldás azonban egyelőre nincs.
Nappal a metróban, éjjel a buszokon állnak. Járkálniuk is tilos. Havonta minimum 240 órát dolgoznak, sokan azonban több mint 300-at. Mindezt van, ahol óránként 420 forintért, pótlékok nélkül. Nincs szabadság, csak papíron. Nincs betegállomány. Nincs váltótárs. Van azonban büntetés. A bérből vonják le.
Nagyjából ezekkel a panaszokkal kereste fel felháborodott levelében az egyik BKV-s vagyonőr szerkesztőségünket. Kérte, hogy nevét ne áruljuk el, hisz félti az életét. Szerinte a "vagyonőrágazat félig maffia. A levélben borzasztó munkakörülményekről ír. Azt mondja, "a BKV-s vagyonőrök évek óta egyre kiszolgáltatottabbak, szabályos rabszolgák. 24 órákat állnak egy helyben a metróaluljárókban, és feletteseik rögtön rájuk pirítanak, ha sétálni kezdenek. Alvállalkozók, újabban pedig munkaerő-kölcsönzők cserélődnek a fejük felett, miközben ők évek óta ugyanazon a helyen dolgoznak. "Mikor számolják már fel a rabszolgatartást?" - teszi fel a kérdést a levélíró.
Kalandorcégek hálójában
Embertelen körülmények között dolgoznak - ezt már Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondja. Sipos Endre megerősítette: levélírónk nem túlzott, mikor modern rabszolgaságként írta le a BKV-s vagyonőrök munkáját. Az elnök szerint a probléma évek óta fennáll és 10 ezer vagyonőr közül nagyjából 2-őt nem érint csak. A 24 órás, készenléti jellegű munkákat végző őrök többségének ugyanis nem biztosítják a munkaadók a kötelező pihenési időt, bár a törvényi szabályozás szerint ennek nagyjából 8 órának kellene lennie. Sokan nem is bírják fizikailag, pedig a legtöbb vagyonőr kényszerűségből van a pályán.
Sipos szerint sok ötvenen túli munkanélkülit irányítanak ilyen jellegű területre dolgozni, majd borzalmasan alacsony színvonalú tanfolyamokon pár nap alatt kitanítják őket, és kész. Mehetnek is az éles helyzetbe. A szakszervezeti elnök úgy véli, a legtöbb vagyonőr nincs tisztában munkájának alapvető tudnivalóival, mert a gyorstalpalókon lehetetlen megtanulni mindent, ami a vagyonőrséghez kell: szombaton befizetem a tandíjat, hétfőn pedig egy parkolóban levizsgázom - mondja. Sipos szerint az sem meglepő, ha egy őrt 8-10-12 órás egyhelyben állás után már az sem érdekli, ha elviszik az orra elől az egész boltot.
Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a munkaadók nem szűrik ki az úgynevezett kalandorcégeket - véli az elnök. Mivel a vagyonőröket általában nem a fő munkaadó foglalkoztatja, hanem egy (vagy inkább több) munkaerő kölcsönző, aki "tovább adja a dolgozókat a fő cégnek. Sok olyan őr van, aki bár hosszú évek óta dolgozik a szakmában, mégis alig van folyamatos munkaviszonya. Általában 90 napos próbaidőre veszik csak fel, három hónap után pedig jön egy újabb cég, újabb próbaidővel. Sokukat be sem jelentik.
Sipos szerint a problémát jogszabályilag szinte lehetetlen megoldani, lévén mindenhol találni kiskaput. A szakszervezeti elnök inkább egy a munkaadók és a szakszervezet közti belső megállapodást tartana hatékonynak, amellyel ki lehetne szűrni azokat a kalandorcégeket, akik előidézik ezeket a helyzeteket.
Őr őrnek farkasa
A Napi Gazdaság összeállítása szerint egyébként igen rossz évet zártak tavaly a vagyonőr cégek: összesen 472 társaság ellen indult felszámolási eljárás és 414 végelszámolásról döntöttek. 2005 óta nem volt soha ennyi cég ellen eljárás. A lap szerint a tetemes felszámolást indokolhatja, hogy az őrző-védő cégek úgy próbálják egymást kiszorítani a piacról, hogy terhelő adatok gyűjtése után feljelentik a konkurenciát a hatóságoknál. Gyakorlatilag kémkednek: saját embereiket küldik egymáshoz dolgozni, hogy gyanús ügyeket keressenek, például be nem jelentett dolgozót, zugkönyvelést vagy bármilyen adójogszabályba, törvénybe ütköző tevékenységet. A módszer pedig hatékony, egy komolyabb adóhivatali bírság sokszor a működés végét jelentheti.
A BKV nem válaszol
A vagyonőrökkel kapcsolatos kérdéseikkel a Hír24 a hét elején kereste fel a BKV-t. Szerették volna megtudni, hogy a közlekedési vállalatnál, miként látják az őrök munkakörülményeit, tudnak-e a gondokról és terveznek-e bármilyen lépést a helyzet megoldása érdekében. A BKV sajtóosztályán azt mondták, a válaszadás "folyamatban van"