A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a szakaszvezetőt pénteken másodfokon felmentette, mert még a parancs kihirdetése előtt jelentette, hogy egy korábbi fegyveres összecsapás után – amikor több géppuska is működésképtelennek bizonyult – olyan rossz idegállapotba került, hogy alkalmatlannak érezte magát a feladat ellátására. A még nem létező parancsot így nem is tagadhatta meg.
Beleznai Mihály 2002-től szolgált szerződéses katonaként. Megjárta Irakot, Koszovót, Szarajevót, majd 2010 augusztusában Afganisztánba, a tartományi újjáépítési csoporthoz vezényelték. Alig érkezett meg Baglan tartományba, amikor éles bevetésre küldték: egymás után két esetben is összeütközésbe kerültek afgán fegyveres csoportokkal. Így augusztus 23-án is, amikor másik helyszínen két magyar katona életét vesztette. A fegyverekkel mindkét alkalommal gondok voltak, s előfordult, hogy a hat géppuskából öt meghibásodott – az egyik már az első lövés után működésképtelenné vált –, és csak Beleznai fegyvere maradt működőképes.
A katona ezután még többször látott el járőrszolgálatot, az eset azonban olyannyira megviselte, hogy amikor pár hét múlva újabb bevetésre küldték volna, több órával a parancshirdetés előtt jelezte, hogy pszichés állapota miatt és a megfelelő feltételek – tehát üzembiztos fegyverek – hiányában nem tudja teljesíteni kötelezettségeit. A kétségkívül korszerű, amerikai gyártmányú páncélozott járművekre ugyanis a második világháború előtt tervezett szovjet DSK, illetve a valamivel fiatalabb, ötven éve rendszeresített PKM típusú géppuskákat szereltek fel, amelyek többsége éles helyzetben csütörtököt mondott. Ezekkel a szakaszvezető szerint elfogadhatatlanul nagy kockázatot vállaltak.
A parancsnok azonban a géppuskást válaszút elé állította: vagy teljesíti az utasítást, vagy azonnal hazazavarják, és hadbíróság elé állítják. Beleznai – akit pszichológus is megvizsgált, de szolgálatra alkalmasnak talált – az utóbbi mellett döntött.
A hatvan-hetven éves géppuskák egyértelműen alkalmatlannak bizonyultak a folyamatos használatra, mert gyakran beszorult a lőszer, illetve más problémák jelentkeztek. Beleznai úgy emlékszik, hogy erről egymás között többször szót ejtettek a társaival, de az ügyben ismeretei szerint hivatalos jelentés is született. Azt egyébként a Népszabadsághonvédségi forrásai is megerősítették, hogy az Afganisztánban harcoló magyar egységnél 2010-ben biztosan használták még a szovjet fegyvereket, és a vezérkarnál a technikai problémákról is tudtak.
Beleznait 2010 szeptemberében ennek ellenére hazaküldték, és a szolnoki repülőtéren már a katonai ügyészség várta. A parancsmegtagadás miatt előzetes letartóztatásba helyezték, és egy hónap múlva azzal a feltétellel engedték ki, hogy maga kéri a leszerelését. A szakaszvezető így „önként” távozott a hadsereg kötelékéből, bár a szerződése még további öt évre szólt.
A büntetőeljárást a volt katona elég jól megúszta, hiszen aki háború idején tagadja meg a parancs végrehajtását, kettőtől nyolc évig terjedő börtönre számíthat. A katonai bíróság azonban mindössze egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta, és előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól is. A szokatlanul enyhe ítélet oka Beleznai szerint az volt, hogy a bíróság mérlegelte az afganisztáni missziónál uralkodó körülményeket, így a felszerelés hiányosságait is.
Az üggyel kapcsolatban a Honvédelmi Minisztériumban annyit közöltek: miután Beleznai 2010. november 5-én lemondott szerződéses szolgálati viszonyáról és leszerelt, az eljárásról a tárca, illetve a HM semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott.
Forrás: Népszabadság