Ne üss, mert fizetsz! – tömören így foglalható össze az az akció, amelyet a megyei rendőr-főkapitányság és a megyei kórház indított el ősszel Borsodban. A program lényege: kocsmákban és más szórakozóhelyeken kiragasztott, rajzokkal illusztrált plakátokon hívják fel a figyelmet arra, hogy a garázda jellegű erőszakos cselekményeknek súlyos következményei lehetnek, és az elkövetőknek a büntetési tételek mellett számolniuk kell az esetleges kórházi ellátás számláival is.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya a már korábban bevezetett Nehéz út településbiztonsági program részeként dolgozta ki a projektet. Az első kis plakátot sajtótájékoztató keretében ragasztották fel a Lyukó-völgyhöz közeli Ádám kocsmában. Mi azonban nem a protokolleseményen jártunk, hanem pár héttel az akció beindítása után mentünk el ide, hogy megnézzük: van-e visszatartó erejük a nevelő célzatú, A4-es formátumú matricáknak.
A diósgyőri városrészben már az új villamossínek között kacsázunk át a szocreál stílusú üzletsorra. Először az Éva italboltot pillantjuk meg, de az épp üres, majd egy kis élelmiszerdiszkont mellett elhaladva jutunk az Ádám italboltig. Az apró helyiségben ketten-hárman üldögélnek, de amíg ott vagyunk, tucatnyian térnek be egy-egy felesre, vagy leginkább egy-két deci, szőlőt nemigen látott olcsó, kommersz borra.
Egy idősebb és egy fiatalabb férfi épp a plakát melletti asztalnál üldögél. Megkérdem, olvasták-e, mi van a falra ragasztott papírra írva, látták-e a rajzokat, amin felbőszült, kaszával, bottal, baseballütővel felszerelt férfiak egymást püfölik? Értetlenül bámulnak vissza rám.
– Ez olyan apró betűs, hogy elolvasni se lehet – mondja a fiatalabb, Oláh Imre, aki itt lakik a környéken, és a délelőtti órák ellenére már meglehetősen duhaj jókedvet sugároz. Elöl néhány foga hiányzik, homlokán varas seb.
– Verekedett? – kérdezem.
– Elestem – közli foghegyről, és csak a kocsmárosné kétkedő arcán látom, hogy az igazságnak még csak a közelébe se jutottunk. Ennél többet azonban nem tudok kihúzni a férfiből, aki hangosan követel újabb pohárral az általa csak aranyvirágnak nevezett asszonytól.
– Itt nem szoktak összeverekedni. Ha látom, hogy készülődik valami, azonnal rájuk kiáltok, hogy menjenek ki, vagy soha többet nem szolgálom ki őket. Ez általában hatni szokott – meséli a pultos. Szétnézek a söntés mögött: az italok közül mutatóban van a polcon néhány olcsóbb palack, de a zömét inkább hátul, a raktárban őrzik. Pogácsát, ropit, csokit vagy mogyorót nem árulnak, ilyesmire itt nincs igény. Aki ivás közben megéhezik, az a szomszéd boltban vehet kiflit, de általában nem cél, hogy evéssel semlegesítsék az alkohol káros hatásait.
– Engem a nyílt utcán vertek össze, pár hónappal ezelőtt – meséli a nyugdíjas Gazda Miklós, aki maga is a miskolci Lyukó-völgyi városrészben lakik. Régebben ez kedvelt víkendházas övezetnek számított, ma viszont több ezer, a társadalom perifériájára szorult ember állandó lakhelye, a lecsúszott terület pedig rendszeres rendőrségi razziák célpontja. Az idős férfi azt mondja, egy utcabeli fiatalember se szó, se beszéd nekiesett, és olyan csúnyán bántalmazta, hogy egyik szemére most sem lát rendesen, pedig azóta több műtéten is túl van. Ő nem hiszi, hogy egy papírlap, rajta néhány színes ábrával, visszatartaná azokat, akik erőszakosak. Ráadásul az itt élők jó részének a segélyen kívül semmilyen bevétele nincs, így a kórházi költségeket sem tudnák kifizetni, hiába próbálja meg ennek terhét elrettentésként feltüntetni a plakát.
Pedig a szakemberek abban bíznak, hogy a kampány eléri azokat, akiknek szól, hisz épp ezért plakátoztak italboltokban. Az Ital-Vita-Vitalitás bűnmegelőzési program elemeit Dudás Péter rendőr alezredes és dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgató-főorvosa ismertette az első matrica kihelyezésekor, Miskolcon. Elhangzott: a konfliktushelyzetet kezelni nem tudó, általában halmozottan hátrányos helyzetű emberek körében a problémamegoldás egyik jellemző módja a megtorlás, vagyis a vitában részt vevő személyek könnyen „egymásnak esnek”. Sok esetben családtagok, barátok is a helyszínre érkeznek, baltával, fejszével, bottal, kaszával felszerelkezve, hogy közbeavatkozzanak.
A kórház igazgatója arról beszélt, hogy a garázda jellegű bűncselekményekkel összefüggésben felmerülő kórházi kezelések költségeit az állampolgároknak meg kell téríteniük: egy orrcsonttörés például akár százezer forintos számlát is eredményezhet. A legtöbben ezt nem tudják, hisz az érintettek közül kevesen böngészik a büntető törvénykönyvet, ezért célravezetőbb ezeket az információkat matricákon felragasztani. Csiba Gábor elmondta: egy jó nagy pofon következtében kialakult fejsérülés, agyrázkódás ellátása 55-60 ezer, a kéztörés műtéttel együtt 100-110 ezer, a koponyatörés akár 170 ezer forintba is belekerülhet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya a komplex program keretében következő lépésként olyan hírlevelet juttat majd el az iskolákhoz, amelyben a fiatalok figyelmét hívják fel a verekedés, az erőszak következményeire. Őket azonban nem matricákkal bombázzák majd, hanem szöveges matematikai példákon keresztül mutatják be, mibe kerülhet egy pofon vagy egy verekedésbe torkolló hétvégi buli.
Pénzbüntetés és börtön jár a garázdáknak
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény kimondja, hogy aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott ellátást megtéríteni, olyan mértékben, amilyenben a felelőssége megállapítható. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kórházak adatszolgáltatása alapján megfizetési eljárást kezdeményez a jogerősen elítélttel szemben, és fizetési meghagyást ad ki. Tehát a garázdáknak kell állniuk kezelésük költségét, s emellett akár öt év börtönbüntetést is kaphatnak.