Kanadai állampolgárok is lehettek az Algériában több száz túszt ejtő, 38 foglyot kivégző terroristák között. Egyikükről, akit csak Csedadként azonosítottak, az algériai miniszterelnök, Abdelmalek Szelal azt feltételezte, hogy a BP gázkitermelő telepén rajtaütő dzsihádista kommandó egyik vezetője volt.
Csedadról és sorsáról egyelőre igen keveset tudni. Az algériai források szerint a férfi Mauritániába menekült, a Daily Mail pedig arról írt, hogy két halott terroristánál találtak kanadai papírokat. Kanada egyelőre hivatalosan nem erősítette meg, hogy a terroristák között voltak-e kanadaiak, John Baird külügyminiszter is csak annyit közölt, hogy dolgoznak az információk hitelesítésén.
Kanadai állampolgárok is lehettek az Algériában több száz túszt ejtő, 38 foglyot kivégző terroristák között. Egyikükről, akit csak Csedadként azonosítottak, az algériai miniszterelnök, Abdelmalek Szelal azt feltételezte, hogy a BP gázkitermelő telepén rajtaütő dzsihádista kommandó egyik vezetője volt.
Csedadról és sorsáról egyelőre igen keveset tudni. Az algériai források szerint a férfi Mauritániába menekült, a Daily Mail pedig arról írt, hogy két halott terroristánál találtak kanadai papírokat. Kanada egyelőre hivatalosan nem erősítette meg, hogy a terroristák között voltak-e kanadaiak, John Baird külügyminiszter is csak annyit közölt, hogy dolgoznak az információk hitelesítésén.Ez a National Post beszámolója szerint egyre frusztrálóbb feladattá vált. Az információk valóságosságának igazolásán dolgozók munkáját nehezíti, hogy az algériai hatóságok egyelőre még csak a neveket sem közölték, arról nem is beszélve, hogy azt sem, mire alapozzák állításukat. „Meghaltak? Megpróbáltak megszökni? Rossz felé fordultak, és eltévedtek a sivatagban?” – sorolta a kérdéseket a kanadai miniszterelnök egy neve elhallgatását kérő munkatársa. A lap értesülései szerint amúgy mindenképpen szükség lesz DNS- és fogászati vizsgálatokra is.
A Moncton News szerint a szakértők egy ideje már tartottak attól, hogy a közeljövőben kanadaiak is szerephez juthatnak a dzsihádista terrorizmusban. Az ottawai Insignis Stratégiai Kutatóintézet terrorizmus-szakértője, David Harris szerint az ország nyitott határai és francia-angol kétnyelvűsége vonzó lehet az egykori észak-afrikai francia gyarmatokról érkező szélsőségeseknek. A francia antiterrorista nyomozóügyész, Jean-Louis Bruguière például az észak-afrikai terrorizmus egyik csomópontjának nevezte Montrealt. Négy éve egy Momin Khawaja nevű kanadait már tíz év börtönre ítéltek Nagy-Britanniában, mert társaival műtrágyából készített bombákat akart robbantani.
Háztáji terroristák
„A kanadai szerepvállalás a tengeren túli terrorizmusban egy ideje egyre nő” – nyilatkozta a CTV Newsnak a torontói Mackenzie Intézet szakértőja, John Thompson. A Daily Brew blog szerint épp ezért Kanadában nem is okozhat igazán meglepetést, ha a Csedadról szóló hírek igaznak bizonyulnak. „Kanada komoly szereplőket küldött a terror elleni háború mindkét térfelére” – írta.
Kanada eddigi legismertebb terroristái a Khadr család tagjai voltak. A családfőt, az al-Kaida egyik pénzszerző emberét, Ahmed Said Khadrt 2003-ban a pakisztáni hadsereg ölte meg az afgán határ közelében. Négy fia is terrorista lett, a gyilkossággal vádolt Omar, a második legfiatalabb tíz évet töltött a guantanamói fogolytáborban, mielőtt tavaly szeptemberben kanadai őrizetbe adták.
De veszélyt nemcsak a bevándorlók jelentenek, akik közül többekkel szemben is felmerült a terrorizmus gyanúja. Ahogy Nagy-Britanniában, úgy Kanadában is létező jelenség, hogy a dzsihád üzenetével Kanadában született, vagy gyerekkoruk óta ott nevelkedő fiatal muzulmánokat hódítanak meg maguknak a szélsőségesek. Steve Mertl, a Daily Brew szerzője már kilenc évvel ezelőtt riportot közölt két, Vancouverben nevelkedett fiatal kanadairól, akik Csecsenföldön harcoltak az oroszok ellen.
A National Post pedig tavaly közölt nagy cikket a muzulmán hitre tért William Plotnikovról, aki aztán Dagesztánban vesztette életét a dzsihádisták oldalán az oroszok elleni harcban. A kanadai szomáliaiak közössége pedig amiatt aggódik, hogy a Szomáliát uraló al-Sabab milícia gyermekeik között toboroz új harcosokat.
A kanadaiak, ha máskor nem, legkésőbb 2006-ban szembesülhettek a dzsihád jelentette fenyegetéssel. Akkor a kanadai titkosszolgálat és a rendőrség közös erővel, 82 200 telefonbeszélgetést lehallgatva számolta fel a később a „Torontói tizennyolcak” néven elhíresült csoportot, melynek Kanadában élő muzulmán migránsok voltak a tagjai és amelyik teherautókba rejtett pokolgépeket akart robbantani Toronto belvárosában.